Annyian használták ki a kiskapukat, hogy a kormány kénytelen szigorítani

Több mint tíz évvel ezelőtt, 2012-ben indította el a kormány az egyszerűsített foglalkoztatási (efo) rendszert, amelynek elsődleges célja az volt, hogy bejelentett munkalehetőséget biztosítson azon regisztrált álláskeresőknek, akik teljes állásba nem tudnak, vagy nem akartak elmenni, de idény- és alkalmi munkákban részt tudtak venni. Így például a mezőgazdaságban, a vendéglátásban, az építőiparban vagy a filmgyártásban is.

A rendszer elindításakor az volt a cél, hogy ez a néhány ezer, maximum pár tízezer ember is megjelenjen a foglalkoztatottak között, láthatóvá váljon a munkájuk és például a nyugdíjszámításkor is figyelembe vehető legyen. Fontos, hogy a tb nem járt automatikusan az idénymunkák után, de más könnyítések igen, például az ebből származó bevételt nem lehetett terhelni behajtással, például gyerektartással sem. Sokaknak emiatt volt vonzó lapunk értesülése szerint.

Mezőgazdaság, vendéglátás, filmipar

A kezdeti tervezett létszám aztán hamar sokszorosára duzzadt. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2024-ben már átlagosan 318 ezer fő volt az egyszerűsített foglalkoztatásban, ebből alkalmi munkában 280 ezren, mezőgazdasági idénymunkában 31 és félezren, turisztikai idénymunkában 6,5 ezren, filmiparban, statisztaként pedig néhány százan.

Az efo alapvetően évi 120 napra szólt, de mivel ez a munkáltatókra vonatkozott, sok munkavállalót három külön cégben jelentették be, így használva ki a rendszert, hogy egész évre lefedték egy emberrel a munkát. Nem csoda, hogy a munkaügyi ellenőrzések éppen ebben a rendszerben találták a legtöbb visszaélést.

Kieső állami bevételek

Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a több mint háromszázezer efo-munkás után közel 70 ezer forinttal kevesebb járulékot kellett befizetniük a bejelentő cégeknek. Azaz például egy 346 ezer forintos, teljes állásra bejelentett munkabér után 160 ezer forintnyi járulék keletkezik (ebből a munkavállalót az 52 ezer forintnyi szja, illetve a 64 ezer forintos tb-járulék terheli, míg 45 ezer forintot a munkáltató tett be az államkasszába). Ez efo-ban a teljes közteher ugyanakkor erre a bérre 92 ezer forint. 

Idén február elsejétől már emelkedett az efo-foglalkoztatottak napi bejelentési díja, pontosabban napi közterhe, idénymunkáknál immár 2200 forint közelébe, míg alkalmi munkáknál 4400 forintra. Előbbi 700 forinttal, utóbbi pedig 1500 forinttal emelkedett januárhoz képest. A kormány terve most az, hogy van, ahol szigorít, máshol pedig enyhít a szabályokon, azaz rendbeteszik az efo-rendszert. A 120 napon túli bejelentések leginkább egyébként a mezőgazdasági idénymunkásokra volt jellemző, ott gyakorta panaszkodnak a vállalkozók, hogy nehéz megbízható munkaerőt találni, aki pedig beválik, őt szeretnék tovább foglalkoztatni. Czomba Sándor elmondta: a kormány nyitott erre és hajlandó a szabályokat 120+90 napra módosítani. Cserébe viszont a napi közterhet valamennyivel emelni kell. Ezek az újítások 2026 januárjától léphetnek életbe.

210 nap felett a mezőgazdaságban idénymunkások egyébként összesen ezren dolgoztak, de alkalmi munkásokból is csak kétezren. Azaz a többségnek bőven elég lesz ez a bővítés. Problémát jelenthet ugyanakkor annak jogi értelmezése, hogy mi mezőgazdasági idénymunka és mi alkalmi foglalkoztatás, például a feldolgozóiparban. Ezt is tisztázni kell, mert teljesen más szabályok vonatkoznak a kettőre.

Nyitókép: SEBASTIEN BOZON / AFP